Az advent varázsos hangulatát, a karácsonyi várakozást a régmúlt mitológiája alakította ki. Abban az időben az emberek még hittek a boszorkányokban, gonosz lelkekben, varázslókban, mindenféle régi istenekben, éppen ezért használtak misztikus dolgokat.
Például, koszorút fontak vesszőből, fűzfából és fenyőágakból, amelyet arany vagy piros színű szalaggal díszítettek.

A Szent idő

Az advent az egyházi év kezdete, a karácsonyi előkészület időszaka. Az András napjához legközelebb eső vasárnap és december 25-e közötti "szent idő" a karácsonyra való lelki felkészülés: a várakozás és a reménykedés, az öröm ideje.
A szó latin eredetű, jelentése: megérkezés, az Úr érkezése. Az advent gyökere az 5-6. századra vezethető vissza, eleinte háromnapos böjttel volt összekötve. Az adventi időszakban lakodalmat, zajos mulatságot nem tartottak - akárcsak a nagyböjtben.

A Messiást váró hangulat alapja a hajnali mise, a roráte volt. Ez jellegzetesen közép-európai, sőt magyar hagyomány, angyali vagy aranyos misének is nevezték, amelyhez azonban pogányos varázscselekedetek, különösen szerelmi varázslások sokasága fűződött. Roráte előtt minden ólat, istállót be kellett zárni, harangozás előtt jártak ugyanis a boszorkányok. Ha az eladósorban lévő leány hajnalban három kis darabot letépett a harangkötélből, s azt hajfonó pántlikájában viselte, farsang idején sok kérőre számíthatott.



A négy gyertyagyújtás

Az adventi koszorú készítése a XIX. században jött divatba, de a hagyomány gyökerei a pogány korba nyúlnak vissza, amikor örökzöld ágakkal, fagyönggyel, magyallal ünnepelték a téli napéjegyenlőség idejét. Ma hagyományosan fenyőgallyakból készül a koszorú négy gyertyával, melyek advent négy hetét jelképezik. Uralkodó színei a zöld (örökzöld), a piros és az arany, melyek a karácsonyi ünnepkör domináns színei. Minden egyes szín, forma sajátos jelentést hordozott. A zöld a termés színe volt, a piros az életé, az arany és a sárga pedig a fényé. A kör alakú forma az örökkévalóság jelképe, a varázserőé, ami soha el nem múlik.

A gyertyagyújtás a keresztény mitológiában annak a fontos események a része, amely Jézus eljövetelét jelenti. Minden újabb gyertya meggyújtásával egyre közelebb kerülünk a karácsonyhoz.

Az ajtóra erősített, gyertya nélküli koszorú a szíves vendégvárást jelképezi.



A meglepetés naptár

Az advent másik fontos kelléke az adventi naptár, a meglepetés kincsesháza. Ez a szokás is fiatal, a XIX. században egy édesanya találta ki kisfia vigasztalására, hogy könnyebben várja a Szenteste eljöttét. Az anyuka a betlehemi jászol mintájára egy karton lapból huszonnégy ablakot vágott és az ablakok mindegyikére egy bonbont akasztott. Később a felnőtt fiú nemhogy nem felejtette el ezt a kedves ajándékot, tovább terjesztette és maga is árusított kalendáriumokat.



Advent angyalai

Az első vasárnap angyala
Négy héttel karácsony előtt valami nagyon fontos dolog történik: egy angyal kék köpenybe öltözve leszáll az égből, hogy közelebb húzódjon az emberekhez. A legtöbb ember ezt észre sem veszi, mert túlságosan el van foglalva mással. De azok, akik jól figyelnek, meghallják a hangját. Ma van az első napja, hogy az angyal először szól, s keresni kezdik azokat, akik meg tudják és meg akarják hallgatni őt.

A második vasárnapi angyala
A második adventi vasárnapon piros palástba öltözött angyal száll le a mennyekből, kezében egy nagy serleget hoz. Az angyal szeretné megtölteni az aranyserlegét, hogy tele vigye vissza a mennybe. De mit tegyen a serlegbe? Játékot? Ajándékot? Törékeny, finom szövésű ez a serleg, a Nap sugaraiból készült. Nem tehet bele kemény, nehéz dolgokat. Az angyal észrevétlen végigmegy a világ összes házán és lakásán, mert valamit keres. Tiszta szeretetet minden ember szívében. Ezt a szeretetet teszi a serlegébe, s viszi majd vissza a mennybe. Mindazok. akik a mennyben élnek, fogják ezt a szeretetet, s fényt készítenek belőle a csillagoknak. Ezért olyan jó felnézni a hunyorgó, ragyogó csillagokra.

A harmadik vasárnap angyala
Advent harmadik vasárnapján egy fehér ragyogó angyal jön le a földre. Jobb kezében egy fénysugarat tart, amelynek csodálatos ereje van. Odamegy mindenkihez, akinek tiszta szeretet lakik a szívében, s megérinti fénysugarával. Azután a fény ragyogni kezd az emberek szemében, s elér a kezükhöz, lábukhoz és egész testükhöz. Így még az, aki a legszegényebb, legszerencsétlenebb az emberek között, az is átalakul, s megszállja a béke, a tiszta szeretet és a boldogság érzése.


A negyedik vasárnap angyala
A karácsony előtti utolsó vasárnap egy nagy, lila lepelbe öltözött angyal jelenik meg a mennybolton, és járja be az egész Földet. Kezében lantot tart, és azt pengeti. Közben szépen énekel hozzá. Ahhoz, hogy meghallhassuk, jól kell figyelnünk, s szívünknek tisztának kell lennie. A béke dalát énekli. Sok kis angyal kíséri, s együtt énekelnek. Daluktól valamennyi mag, amely a földben szunnyad, felébred, így lesz majd új élet tavasszal a Földön.


Fontos dátumok

December 4. Szt. Borbála napján a lányok levágtak egy barack ágat, azt vízbe állították, és ha Karácsonyig kizöldült, akkor a lány kezét az azt követő évben megkérik.
December 6. – Szt. Miklós ünnepe. Szent Miklós püspök Myrában élt, és segítője volt a szegényeknek, nincsteleneknek.
December 13. – A Luca-napi jóslás talán az egyik legismertebb hagyományunk a jóslás, amikor a lányok 13 egyforma papírkára 13 fiú nevét írják fel, majd minden nap egyet tűzbe dobnak. Amelyik név marad karácsonyra, az lesz a lány férje.
December 21. - Hitetlen Tamás apostol napja. Tamás nem hitt Krisztus feltámadásában, ezért pünkösd után Jézus megjelent neki, és megmutatta sebeit. A karácsonyi disznó levágása.
December 24. – Ádám, Éva napja, Szenteste, Jézus születésének az előestéje.
December 25-26. – Szt. István, Szt. János napja, Karácsony. A betlehemezés, regölés ideje

 Forrás:helyhír