www.nyugat.hu

K�rmenden hogyan csin�lt�k?
A fideszes v�rosvezet�s ellen�re K�rmenden nem futott vakv�g�nyra a funkcion�lis - teh�t nem magukat az ingatlanokat, hanem a m�k�dtet�st �tad� - k�rh�zprivatiz�ci� terve: 2004 tavasz�n egy tart�zkod�s mellett tizenh�t k�pvisel� egy�ntet�en r�b�lintott az elk�pzel�sre.
Eset�kben a tervezet �gy n�zett ki, hogy a tev�kenys�gre �n�ll� gazdas�gi t�rsas�got alap�tanak, amely finansz�roz�si szerz�d�st k�t az Orsz�gos Eg�szs�g�gyi P�nzt�rral, mik�zben az �p�letek tov�bbra is �nkorm�nyzati tulajdonban maradnak.

Bebes Istv�n polg�rmester akkor az �gy kapcs�n �gy v�lekedett, hogy a Batthy�nyi-Strattmann K�rh�z csak mag�nt�ke bevon�s�val biztos�thatja betegei r�sz�re a lehet� legmagasabb sz�nvonalat - m�rpedig a k�rmendi int�zm�ny ell�t�si k�rzet�ben 55 ezer ember �l �s mozog. A d�nt�ssel biztos�tott� v�lt a t�bb, mint k�tsz�z k�rh�zi alkalmazott tov�bbi foglalkoztat�sa, a k�zk�rh�zi funkci� r�v�n pedig az ell�t�s is ingyenes maradt.

"a megyei int�zm�nyeket, b�rmennyire is cs�dk�zelben vannak, mindig kiseg�ti az �llamb�csi."
Dr. B�r�ny Gy�z�, a k�rh�z orvos-igazgat�ja �t�l�je �s akt�v szerepl�je volt a folyamatnak. Elmond�sa szerint jelenleg nincs olyan k�rh�z, amely ne szenvedne az eg�szs�g�gy finansz�roz�s�nak probl�m�it�l. A kisk�rh�zak r�ad�sul m�gink�bb megs�nylik azt, hiszen "a megyei int�zm�nyeket, b�rmennyire is cs�dk�zelben vannak, mindig kiseg�ti az �llamb�csi." A kisv�rosok eset�ben az �nkorm�nyzat a m�k�dtet�sre is alig tud csepegtetni valamit, �j g�pek beszerz�s�re pedig halov�ny rem�nysug�r sem dereng.

A probl�m�k gy�ker�t azonban magasabb szinten kell keresni. "A magyar eg�szs�g�gy 30 �ve d�gl�dik: az igazi moderniz�l�sa nem t�rt�nt meg, mindig csak besz�lget�sek vannak, programokat �rnak. Sajnos akik a programokat �rj�k, amikor a sz�lir�ny v�ltozik, �k is gyorsan k�penyet cser�lnek, �s ugyanaz a program megy tov�bb l�nyegi v�ltoz�sok bevezet�se n�lk�l. Azok az er�k, amik az eg�szs�g�gyben mindenki �ltal v�rt v�ltoz�s ellen vannak, politikai k�nt�sbe �lt�zve pr�b�lj�k el�rni gazdas�gi �rdekeiket."

Mit hozott a privatiz�ci�?
A k�rmendi k�rh�zra nehezed� esetleges politikai nyom�st firtat� k�rd�s�nkre elmondja, hogy noha voltak pr�b�lkoz�sok, mind �k, mint pedig a polg�rmester ellen�lltak mindenf�le k�s�rletnek. Vil�gos volt ugyanis, hogy a k�rh�zat meg kell tartani, �s ez csakis �gy lehets�ges, ha p�nzt visznek a rendszerbe. "M�ra m�r biztons�gos gazdas�gi h�tt�rrel rendelkez�nk. Fejl�d�tt a technik�nk, �s a dolgoz�k hozz��ll�sa is. T�bb beteg�nk �rkezik idegen ter�letr�l, mint amennyi K�rmendr�l elmegy, teh�t valahol �gy �rezz�k, hogy a betegek el�gedetts�ge t�kr�z�dik ebben."

Ami a dolgoz�kat illeti, "a munkaszerz�d�s kapcs�n t�bbet kell dolgozniuk. K�zalkalmazotti jogviszonyuk megsz�nt, de ebb�l megmaradt a havi fizet�s �sszege, a betegszabads�g, az utaz�si �s �tkez�si hozz�j�rul�s. A k�zalkalmazotti b�rt�bl�t nem hagytuk meg, mivel nem tartottuk helyesnek, hogy �vekhez k�tve t�rt�njenek a kifizet�sek. Ez �v v�g�re m�r k�zeledni fogunk ahhoz, hogy nullszald�sra kihozzuk a k�rh�zat, �s akkor nagy �lmunkat v�gre tudjuk hajtani, hogy ki mit termel abb�l r�szesedjen is, teh�t visszaoszt�sra is ker�lj�n az esetleges plusz p�nzb�l - mert csak �gy lehet mozgatni �s inspir�lni a dolgoz�kat."

A Host-Invest Kft. 200-250 milli�j�b�l imm�ron monitorral �sszek�t�tt endoszk�p gyarap�tja a orvosi eszk�zparkot, n�gy k�rtermet komfortoss� tettek - vizesblokkal, telev�zi�val, telefonnal, sz�m�t�g�p bek�t�s�nek lehet�s�g�vel -, illetve egy h�napja elind�tottak egy z�rt forgalm� patik�t is, amelyen kereszt�l az elt�voz�, illetve a szakrendel�sen ell�tott betegek gy�gyszerei a helysz�nen kiv�lthat�k. Az id�szakonk�nti m�k�d�si hi�ny finansz�roz�sa pedig folyamatosan t�rt�nik.

A tapasztalatok
Bebes Istv�n, K�rmend polg�rmestere az egy �ves tapasztalat alapj�n elmondta: hozz� m�g nem �rkezett egy panasz sem a k�rh�zra az itt �l�kt�l. A legt�bben att�l f�ltek, hogy fizetni�k kell az ell�t�s�rt, ez persze nem k�vetkezett be. A v�rosnak pedig nagy megk�nnyebb�l�st jelent, hogy nem kell kifizetni�k azt a k�zel 60 milli� forintot, amit eddig �vente a k�rh�zra kellett k�lteni�k.